Fejlesztéssel és az export bővítésével kompenzálja a neta hatásait az Intersnack

A Chio termékeket is gyártó Intersnack fejlesztéssel és exportbővítéssel igyekszik ellensúlyozni a népegészségügyi termékadó (neta) kedvezőtlen hatásait.

Merkler Róbert, az Intersnack Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója egy keddi sajtóbeszélgetésen elmondta: három-négymillió eurós beruházással 25-30 százalékkal bővítik győri gyáregységük kapacitását, a foglalkoztatottak száma ennek köszönhetően a jelenlegi 260 főről 310-320 főre nő. A két új sütőkemencében 2014 elején indul a próbagyártás.

Az ügyvezető szerint a két évvel ezelőtt bevezetett neta hatására az adó által érintett snack termékek piaca negyedével - a Chioé 30 százalékkal - szűkült, az árak pedig 15-20 százalékkal emelkedtek.

Az Intersnack Magyarországnak meg kellett válnia az értékesítők 40 százalékától, mintegy 40 főtől. A kft. 19 nyereséges év után veszteséges lett, 2012-ben, miután közel 900 millió forint népegészségügyi termékadót kellett befizetnie a költségvetésbe, 740 millió forint veszteséget könyvelt el. Az idén negatív nulla eredményt várnak.

Az Intersnacknek 26 gyára van Európában, Magyarországon lisztes és extrudált termékeket gyártanak. Az idén az export növekedésének köszönhetően nő a magyar cég forgalma, 2012-ben 10,4 milliárd forint volt, 2013-ra 11,4 milliárd forintot terveztek.

Merkler Róbert azt mondta, a cégcsoport azért Győrben fejleszt, mert a magyar búza nagyon jó minőségű. A győri gyárban évente előállított 11 ezer tonna termékhez a vállalatnak közvetlenül beszállító malmok az idén 13 ezer, jövőre pedig 17 ezer tonna búzát vásárolnak - mondta az ügyvezető. Az Intersnack vásárolja fel a magyar étkezési búza fél százalékát. A cégcsoport az egyik legnagyobb vevője a magyar fűszerpaprikának is, idén több mint 190 tonnát vesznek mintegy 2 milliárd forint értékben.

Szabó Gábor, a cég piackutatója megjegyezte: az, hogy a neta chipsadó néven vált ismertté, nagyobb kárt okozott a snackpiacnak, mint magának az adónak a mértéke (a sós snackek esetén ez kilogrammonként 250 forint). Valószínűleg ennek is szerepe lehetett abban, hogy a cég által 2012 tavaszán, 800 fő bevonásával végzett kutatás azt állapította meg: a megkérdezettek 79 százaléka hallott a netáról, ezen belül 99 százalék úgy vélte, hogy az adó a chipsekre vonatkozik.

A netát a chipsen kívül számos egyéb termék (ételízesítő, üdítő, csokoládé stb.) után is fizetni kell, a chipsből csupán a neta bevétel 3 százaléka származik, ezért is megalapozatlan chipsadónak nevezni - mondta a piackutató.

Hozzátette: Európában jelenleg Magyarországon fogyasztják a második legkevesebb (fejenként évi 300 gramm) chipset csak Romániát (200 gramm) előzzük meg e téren. A legmagasabbat (7 kilogramm) Norvégiában regisztrálták. Az elhízás és a snackfogyasztás egyébként a kutatások szerint nincs egyenes arányban egymással, Magyarországon az alacsony chipfogyasztás ellenére magas a BMI index, míg Norvégiában éppen fordítva - jegyezte meg a piackutató.

Budapest, 2013. október 1., kedd (MTI)